Stjecanje znanja i sposobnosti njegove primjene o sadržajima koji su naznačeni u sadržaju kolegija.

1. Glagolski prefiksi u mađarskom - status u gramatičkom sustavu, utjecaj na rečeničnu strukturu, glavne funkcije, slučajevi odvajanja od glagola.
2. Postpozicije u mađarskom - njihov nastanak, morfološke i morfosintaltičke karakteristike, uporabna svojstva
3. Odnosi određenosti i neodređenosti objekatskih skupina - uporaba dvojne konjugacije.
4. Osnovna svojstva reda riječi u mađarskom - fokusne i neutralne rečenice.

1. Samostalno prepoznati, izložiti, i usustaviti glavne gramatičke i uporabne pokazatelje glagolskih prefikasa, prepoznati njihove valjane funkcionlano-uporabne okvire, i kreirati gramatičk korektne izraze na mađarskom u kojima se nalaze postpozicije.
2. Usustavljeno izložiti uporabne okvire određen i neodređe konjugacije u mađarskom, znati teoretksi i valjano primjenjivati gramatička i pragmatička pravila uporabe dvojne konjugacije.
3. Usustavljeno izložiti uporabne okvire određenog i neodređenog člana, znati valjano primjenjivati naučena pravila za stvaranje gramatički koretknih izraza s članom
4. Prepoznati, moći navesti i znati primjenjivati u konkretnim rečenicama osnovna pravila reda riječi u mađarskome, te moći prodicirati različite rečenice s razlikama u odnosu na temu i remu.
5. Samostalno prepoznati, izložiti, usustaviti i kontrastivno vrednovati u odnosu na hrvatski jezik glavne gramatičke i uporabne pokazatelje glagolskih prefikasa, prepoznati njihove valjane funkcionlano-uporabne okvire, i kreirati gramatičk korektne izraze na mađarskom u kojima se nalaze glagolski prefiksi.

Frontalna predavanja i seminarski tip rada, samostalna izlaganja studenata o odabranoj temi, rasprava o prezentacijama, rješavanje zadataka. Uz kolegij postoji otvorena Omega-aplikacija.

Sudjelovanje na nastavi, aktivnost na nastavi, kvaliteta izlaganja, sastavak o poteškoćama i "lakoćama" pri učenju MJ, usmeni ispit.

1. - Mikes M., Keck B., S. Babić: A magyar igekötők szórendje. in: Szórendi kérdések. Szerbhorvát-magyar kontrasztív nyelvtan. Újvidék, 1982. (41-47.)
2. - Péter Mihály: A magyar aspektus – más aspektusból. in. MNy. 1o4. sz. (2oo8). (1-11.old.)
3. - Antal László: Rag és névutó. in: A magyar esetrendszer. Szak Kiadó, 2oo5., 377-386.
4. - Bárczi – Benkő – Berrár: A névutók. A magyar nyelv története. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1967., 395-397
5. Antal László: Hány esete van a magyar főnévnek? in: A magyar esetrendszer. Szak Kiadó, 2oo5. 283-315.
6. - Berényi Mária: A határozottság kifejezésének egyes jellegzetességei a magyar nyelvben. in: A magyar mint idegen nyelv oktatásának módszertana. Balassi Intézet, 2oo6., 159-164.
7. - Szili Katalin: A tárgyasság a magyar nyelvben. A tárgyasság morfoszintaktikai összefüggései Nyr. (124.) 2000., str. 356-369.
8. - Molnár-Csikós László: A magyar és a szerbhorvát szórend egybevető vizsgálatának lehetőségei. in.: Hungarológiai Közlemények 1976. 26-27. sz., 19-26.

1. Hungarologija, sveučilišni diplomski dvopredmetni studij, 1. semestar